Milyen jelek utalhatnak tanulási nehézségre?
Egy gyerek tanulási nehézsége sokféleképpen jelentkezhet. Van, aki feltűnően lassan halad az olvasással, más újra és újra elfelejti, amit előző nap még tudott. Előfordulhat, hogy a házi feladat rendszeresen órákig tart, nehéz elkezdeni a tanulást, vagy a gyermek teljesítménye látványosan elmarad attól, amit a szülő és a pedagógus a képességei alapján várna tőle.
Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy több gyakorlásra, jobb tanulási módszerre vagy nagyobb kitartásra lenne szükség. A háttérben azonban nem feltétlenül motivációs probléma áll.
A tanuláshoz számos kognitív képesség összehangolt működésére van szükség. Ha ezek közül valamelyik terület kevésbé hatékonyan működik, a gyermeknek ugyanazért az eredményért jóval nagyobb erőfeszítést kell tennie.
A kognitív felmérés abban segíthet, hogy ne csak azt lássuk, mivel van nehézsége a gyermeknek, hanem azt is jobban megértsük, mi állhat a tanulási elakadás hátterében.
Milyen tanulási jelekre érdemes figyelni?
Egy-egy rosszabb dolgozat vagy nehezebb iskolai időszak önmagában természetesen még nem jelent problémát. Inkább akkor érdemes közelebbről megvizsgálni a helyzetet, ha bizonyos nehézségek tartósan vagy rendszeresen visszatérnek.
Figyelmeztető jel lehet például, ha a gyermek:
- sok időt tölt tanulással, az eredményei mégsem tükrözik a befektetett munkát;
- nehezen jegyzi meg vagy gyorsan elfelejti a megtanultakat;
- gyakran elveszíti a feladat fonalát;
- nehezen követ több lépésből álló utasításokat;
- olvasás közben lassú, bizonytalan, vagy nehezen érti meg az olvasottakat;
- rendszeresen figyelmetlen, hibákat vét;
- nehezen szervezi meg a tanulását;
- bizonyos tantárgyakban feltűnően gyengébben teljesít;
- sok gyakorlás ellenére is újra és újra ugyanott akad el;
- egyre kevésbé bízik saját képességeiben.
Nem szükséges, hogy ezek közül több jel egyszerre jelen legyen. Sokszor éppen az kelti fel a szülő figyelmét, hogy valami nincs arányban: a gyermek érti a dolgokat, érdeklődő, sokat dolgozik, mégsem úgy teljesít, ahogyan azt várnánk.
Tanulási nehézségek hátterében
„Pedig ha jobban figyelne…”
A tanulási problémák egyik leggyakoribb félreértelmezése, hogy a gyermek egyszerűen nem figyel eléggé, nem gyakorol eleget, vagy nem elég motivált.
Természetesen a motiváció és a tanulási szokások is hatással vannak a teljesítményre. De az is előfordulhat, hogy éppen a tartós nehézség csökkenti a motivációt.
Ha egy gyermeknek egy feladat elvégzéséhez rendszeresen sokkal több energiára van szüksége, mint a társainak, miközben kevés sikerélményt kap, idővel könnyen kialakulhat benne az érzés:
„Nekem ez úgysem megy.”
Ilyenkor amit kívülről motiválatlanságnak látunk, az akár egy hosszabb folyamat következménye is lehet.
Ezért fontos különválasztani két kérdést:
Nem akarja megcsinálni – vagy nehezebb számára megcsinálni?
A kettő kívülről nagyon hasonló lehet, a segítség módja azonban egészen más.
Mi történik a tanulás „mögött”?
Amikor egy gyermek elolvas egy szöveget, megold egy matematikai feladatot vagy megpróbál megjegyezni egy új információt, nem egyetlen képességet használ.
A háttérben több kognitív terület dolgozik együtt. Ilyen lehet többek között:
- a figyelem,
- a munkamemória,
- a feldolgozási sebesség,
- a rövid és hosszú távú memória,
- a vizuális és auditív információfeldolgozás,
- a logikai gondolkodás.
Ha ezek valamelyike kevésbé hatékony, annak hatása több különböző iskolai helyzetben is megjelenhet.
Például egy gyermeknek lehet megfelelő tudása egy tantárgyból, mégis gondot okozhat számára egy hosszabb feladatsor követése. Másnak sok ismétlésre lehet szüksége ahhoz, hogy egy új információ rögzüljön. Megint más pontosan érti, amit tanul, de olyan lassan dolgozik, hogy rendszeresen kifut az időből.
Ez az egyik oka annak, hogy ugyanaz a látható tanulási probléma különböző háttérfolyamatokból is eredhet.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Nem kell megvárni, amíg a tanulási nehézség komoly iskolai kudarccá válik.
Érdemes segítséget kérni, ha a probléma tartósan fennáll, rendszeresen visszatér, vagy egyre nagyobb terhet jelent a gyermek és a család számára.
Különösen indokolt lehet közelebbről megvizsgálni a helyzetet, ha a korrepetálás és az otthoni gyakorlás ellenére sincs érdemi előrelépés.
Ilyenkor ugyanis felmerül egy fontos kérdés:
Valóban több gyakorlásra van szükség – vagy annak kellene utánajárni, miért ilyen nehéz a tanulás?
A korrepetálás elsősorban a tananyagban lévő hiányosságok pótlásában segíthet. Ha azonban a nehézség hátterében például a figyelem, a memória vagy az információfeldolgozás valamely területének gyengébb működése áll, önmagában a tananyag további gyakorlása nem feltétlenül oldja meg az alapvető problémát.
Korrepetálás vagy kognitív fejlesztés?
Mit segíthet tisztázni egy kognitív felmérés?
A kognitív felmérés nem egyszerűen azt vizsgálja, hogy a gyermek mennyit tud az iskolai tananyagból.
A célja az, hogy részletesebb képet adjon azokról a gondolkodási és információfeldolgozási képességekről, amelyek a tanulási teljesítmény mögött működnek.
Segíthet feltárni:
- mely kognitív területek működnek erősebben;
- mely képességek jelenthetnek szűk keresztmetszetet;
- lehet-e kapcsolat a tapasztalt tanulási nehézségek és bizonyos kognitív képességek működése között;
- mely területekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani;
- indokolt lehet-e célzott fejlesztés.
Ez azért fontos, mert két hasonló iskolai problémával küzdő gyermek kognitív profilja jelentősen eltérhet egymástól.
A cél tehát nem egy újabb címke, hanem a gyermek működésének pontosabb megértése.
A Gibson kognitív felmérés: amikor szeretnénk látni, mi van a teljesítmény mögött
A KogniFitt Tanulási Központban a kognitív képességek feltérképezésére Gibson teszttel végzett kognitív értékelést alkalmazunk.
A felmérés több, a tanulásban fontos kognitív terület működéséről ad információt. Az eredményeket szakértői értékelés követi, amelynek során nem pusztán pontszámokat nézünk, hanem azt is, hogyan kapcsolódhat a kapott kép a gyermeknél tapasztalt nehézségekhez.
Ez adhat alapot annak eldöntéséhez is, hogy milyen következő lépés lehet indokolt.
Nem minden tanulási probléma igényel ugyanolyan segítséget. Éppen ezért a fejlesztés megkezdése előtt fontos megérteni, hogy mely területeken van valóban szükség támogatásra.
Nem az a kérdés, hogy „okos-e” a gyermek
A kognitív felmérés egyik legfontosabb szerepe, hogy árnyaltabb képet adjon annál, mint amit egy jegy, egy dolgozat vagy akár az általános iskolai teljesítmény mutat.
Egy gyermeknek lehetnek kimondottan erős képességei úgy is, hogy közben bizonyos területeken komoly nehézségekkel küzd.
Éppen ez az eltérés lehet különösen megterhelő: érzi, hogy érti a dolgokat, mégsem tudja mindig úgy megmutatni a tudását, ahogyan szeretné.
A megfelelő kérdés ezért sokszor nem az, hogy:
„Miért nem teljesít jobban?”
hanem inkább az:
„Mi nehezíti meg számára, hogy megmutassa, mire képes?”
Mikor lehet tehát érdemes kognitív felmérést kérni?
- amikor a tanulás tartósan nehezebbnek tűnik annál, mint amilyennek a gyermek általános képességei alapján várnánk,
- amikor sok gyakorlás mellett is újra megjelennek ugyanazok az elakadások,
- amikor nem világos, hogy tudásbeli hiányosság, motivációs probléma vagy valamilyen háttérben működő képesség okozza-e a nehézséget,
- és akkor is, amikor egyszerűen szeretnénk pontosabb képet kapni arról, hogyan tanul a gyermek, mely területek jelentik az erősségeit, és hol lehet szüksége segítségre.
Nem feltétlenül kell megvárni a kudarcot ahhoz, hogy elkezdjük keresni az okokat.
Nem biztos benne, hogy gyermekének fejlesztésre van szüksége?
Segítünk eldönteni!
Egy rövid, kötetlen beszélgetés során áttekintjük a felmerülő kérdéseket, és közösen megbeszéljük, hogy érdemes-e továbblépni a Gibson teszttel végzett kognitív értékelés irányába. Célunk nem az, hogy mindenáron fejlesztést javasoljunk, hanem hogy Ön megalapozott döntést hozhasson gyermeke érdekében.