Gibson teszt lépésről lépésre

Gibson teszt lépésről lépésre – mire számíthat a gyermek és a szülő?

Amikor egy szülő először hall a Gibson kognitív felmérésről, általában két kérdés merül fel benne:

Mit vizsgál pontosan a teszt?
és
Mi fog történni a gyermekkel a felmérés során?

Ez érthető, hiszen egy kognitív értékelés jóval többnek hangzik, mint egy egyszerű iskolai felmérés.

A Gibson teszt célja nem az, hogy a gyermek iskolai tudását mérje fel, és nem is egy tantárgyi számonkérés.

A felmérés több olyan kognitív képesség működéséről ad információt, amelyek a tanulásban, a figyelemben, az emlékezésben és az információfeldolgozásban is szerepet játszanak.

A KogniFittnél a teszt azonban csak egy része a teljes kognitív értékelésnek.

A méréshez szakértői megfigyelés és részletes visszajelző konzultáció is kapcsolódik, hogy az eredmények ne pusztán számok maradjanak, hanem értelmezhető képet adjanak a gyermek működéséről.

Mi a Gibson teszt?

A Gibson teszt egy digitálisan végzett kognitív felmérés.

A célja, hogy több, a tanulás szempontjából fontos képességterület működéséről adjon mérhető információt.

A felmérés során nem azt vizsgáljuk, hogy a gyermek mennyire ismeri az iskolai tananyagot.

Nem kell például történelmi évszámokat tudnia, nyelvtani szabályokat felidéznie vagy egy adott évfolyam matematika anyagából feladatokat megoldania.

A teszt más kérdésekre keresi a választ.

Például arra, hogyan működik a figyelem, a memória, a feldolgozás vagy más, a tanulás hátterében szerepet játszó kognitív képesség.

Ez azért fontos különbség, mert egy gyermek iskolai teljesítménye nem feltétlenül mutatja meg pontosan, mely képességek segítik, és melyek nehezíthetik a tanulását.

Gibson teszttel végzett kognitív értékelés

Mit vizsgál a felmérés?

A Gibson teszt több kognitív képességterületet vizsgál.

A felmérés célja, hogy az egyes területekről külön-külön is képet kapjunk, majd ezek eredményeit együtt értelmezzük.

A vizsgált területek között olyan képességek szerepelnek, amelyek a tanulás különböző folyamataiban vesznek részt.

A teljes értékelés során ezért nem egyetlen összpontszám a lényeg.

Sokkal fontosabb az, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz az egyes képességterületek, hol láthatók erősségek, és mely területek lehetnek kevésbé hatékonyak.

Egy ilyen profil gyakran többet mond a gyermek tanulási működéséről, mint egyetlen általános eredmény.

Mi történik a teszt előtt?

A kognitív értékelés nem azzal kezdődik, hogy a gyermek minden előzmény nélkül leül a számítógép elé.

A KogniFittnél a kapcsolatfelvételt egy otthon kitölthető előzetes kérdőív követi.

Ennek célja, hogy már a személyes találkozás előtt képet kapjunk arról:

• milyen nehézségeket tapasztal a család;
• mióta áll fenn a probléma;
• milyen helyzetekben jelentkezik leginkább;
• milyen korábbi tapasztalatok vagy vizsgálatok lehetnek fontosak;
• milyen kérdésekre szeretnének választ kapni.

Ezt egy kötetlen beszélgetés követi.

Az előzetes egyeztetés azért fontos, mert ugyanaz a teszteredmény más jelentést kaphat attól függően, hogy milyen problémák miatt érkezett a gyermek.

A mérés önmagában adatot ad. Az értékeléshez azonban szükség van a gyermek történetének és a család tapasztalatainak megértésére is.

Hogyan zajlik maga a Gibson teszt?

A digitális teszt körülbelül 50 percet vesz igénybe.

A gyermek a feladatokat számítógépen végzi.

A teszt különböző típusú feladatokon keresztül vizsgálja a kognitív működés egyes területeit.

Fontos, hogy ez nem klasszikus értelemben vett iskolai dolgozat.

A gyermeknek nem egy előre megtanult anyagot kell visszaadnia, és a tesztre hagyományos értelemben nem lehet „bemagolással” felkészülni.

A feladatok azt vizsgálják, hogyan teljesít az adott helyzetben.

Ezért a legfontosabb, hogy a gyermek kipihenten érkezzen, és a saját képességei szerint próbálja megoldani a feladatokat.

Kell készülni a Gibson tesztre?

Nem érdemes előre gyakorolni vagy speciálisan „felkészíteni” a gyermeket a tesztre.

A felmérésnek éppen az a célja, hogy a gyermek aktuális kognitív működéséről kapjunk képet.

A szülőnek inkább abban lehet fontos szerepe, hogy a tesztet ne vizsgaként vagy teljesítménykényszerként mutassa be.

A gyermek számára megnyugtatóbb lehet például azt hangsúlyozni, hogy különböző feladatokat fog megoldani, amelyek segítségével jobban meg lehet érteni, hogyan tanul és gondolkodik.

Nem az a cél, hogy „hibátlanul teljesítsen”.

A felmérés szempontjából éppen az a fontos, hogy valós képet kapjunk a működéséről.

Miért van jelen szakértő a teszt során?

Ez az egyik legfontosabb különbség egy egyszerű online teszt és egy szakértő által végzett kognitív értékelés között.

A szakértő szerepe nem merül ki abban, hogy elindítja a számítógépes feladatokat.

A teszt során azt is figyelheti, hogyan dolgozik a gyermek.

A puszta eredmények mellett ugyanis fontos információ lehet például:

• mennyire könnyen érti meg az instrukciókat;
• hogyan reagál a nehezebb feladatokra;
• mennyire tartós a figyelme;
• hogyan kezeli a hibákat;
• milyen munkamódszert használ;
• mennyire kitartó;
• mely feladatok igényelnek tőle láthatóan nagyobb erőfeszítést.

Ezek a megfigyelések nem helyettesítik a teszteredményeket, hanem segítenek azok értelmezésében.

Ezért a teljes kognitív értékelés több, mint egy számítógép által előállított eredménylap.

Mi történik közvetlenül a teszt után?

A teszt befejezése után rendelkezésre állnak a mérési eredmények, de a folyamat ezzel még nem ér véget.

A következő lépés az eredmények szakértői feldolgozása és értelmezése.

Itt nemcsak azt nézzük meg, hogy egy-egy képességterületen milyen eredmény született.

A teljes képet érdemes együtt vizsgálni:

• mely területek erősek;
• hol látható gyengébb teljesítmény;
• milyen különbségek vannak az egyes képességek között;
• hogyan kapcsolódhatnak ezek a család által tapasztalt tanulási problémákhoz;
• milyen további kérdéseket vet fel az eredmény.

Ez az értelmezési lépés különösen fontos, mert egy pontszám önmagában még nem magyarázza meg a gyermek mindennapi nehézségeit.

Hogyan zajlik a visszajelző konzultáció?

Az eredmények részletes megbeszélése körülbelül 1,5–2 órás visszajelző konzultáció keretében történik.

Ez jóval több annál, mintha a szülő egyszerűen kézhez kapna egy eredménylapot.

A konzultáció célja, hogy a számokból érthető kép legyen.

Átbeszéljük:

• mit mutatnak az egyes képességterületek;
• mely területek tekinthetők erősségnek;
• hol láthatók fejlesztendő területek;
• milyen összefüggés lehet az eredmények és a tapasztalt tanulási nehézségek között;
• milyen további lépés lehet indokolt.

A szülő számára ez az a pont, ahol a felmérés valódi jelentést kap.

Nem pusztán azt tudja meg, hogy „milyen lett a teszt”, hanem sokkal inkább azt:

Mit jelent mindez az én gyermekem esetében?

Kap a szülő konkrét javaslatot is?

A teljes értékelés célja nem pusztán a kognitív profil leírása.

Az eredmények alapján arról is lehet beszélni, milyen további irány lehet indokolt.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden gyermeknek BrainRx fejlesztésre van szüksége.

A felmérés éppen abban segíthet, hogy tisztábban lássuk, mi lenne a következő megfelelő lépés.

Előfordulhat, hogy kognitív fejlesztés javasolt.

Más helyzetben inkább tananyagbeli hiányosságok pótlása, más típusú támogatás vagy további szakmai vizsgálat lehet indokolt.

A cél nem az, hogy minden esetben ugyanoda jussunk el, hanem hogy a döntést a gyermek egyéni eredményei és szükségletei alapján lehessen meghozni.

Mit adhat a kognitív értékelés akkor, ha a fejlesztés végül nem indul el?

Miért több ez egy körülbelül 50 perces számítógépes tesztnél?

Kívülről nézve könnyű arra gondolni, hogy a Gibson értékelés lényegében egy rövid digitális teszt.

Valójában azonban a teljes folyamat több részből áll:

előzetes információgyűjtés → beszélgetés → digitális mérés → szakértői megfigyelés → eredmények értelmezése → részletes visszajelző konzultáció → további javaslatok

A számítógépes teszt tehát a folyamat egyik mérési eszköze.

A valódi értéket az adja, hogy az eredményt a gyermek konkrét helyzetével együtt értelmezzük.

Ez különösen fontos akkor, amikor a szülő nem pusztán egy pontszámra kíváncsi, hanem arra szeretne választ kapni:

Miért nehéz gyermekemnek bizonyos helyzetekben a tanulás, és mit lehet ezzel kezdeni?

Mire számíthat a gyermek?

A gyermek szempontjából a folyamat elsősorban egy körülbelül 50 perces, számítógépen végzett feladatsor.

• Nem iskolai dolgozat.
• Nem felelés.
• Nem kell előre megtanulni semmit.
• Nem az a cél, hogy minden feladatot hibátlanul megoldjon.
• Sokkal fontosabb, hogy természetesen dolgozzon, és a saját képességei szerint teljesítsen.

A szakértő jelenléte pedig abban is segít, hogy a teszt kontrollált körülmények között, megfelelő instrukciókkal történjen.

Mire számíthat a szülő?

A szülő számára a Gibson kognitív értékelés legfontosabb eredménye nem feltétlenül maga a tesztpontszám.

Hanem az, hogy a folyamat végére részletesebb és érthetőbb képet kaphat gyermeke tanulási működéséről.

Arról, hogy:

• mely képességekre tud jól támaszkodni;
• mely területek jelenthetnek számára nagyobb nehézséget;
• hogyan kapcsolódhat mindez az otthon vagy az iskolában tapasztalt problémákhoz;
• milyen következő lépést érdemes megfontolni.

Egy ilyen értékelés akkor lehet igazán hasznos, ha nem címkét keresünk a gyermekre, hanem választ arra, hogyan lehet számára megfelelőbb segítséget választani.