Milyen tanulási nehézségek esetén jöhet szóba kognitív fejlesztés?

Milyen tanulási nehézségek esetén jöhet szóba kognitív fejlesztés?

A tanulási nehézség nem mindig azt jelenti, hogy a gyermek nem érti a tananyagot. Előfordulhat, hogy érti, amit a tanár elmagyaráz, otthon mégis sok időre van szüksége a tanuláshoz. Más gyermek könnyen megérti az új anyagot, de nehezen jegyzi meg. Van, aki jól tudja a választ, mégsem tud elég gyorsan dolgozni, vagy egy hosszabb feladat során egyszerűen elveszíti a fonalat.

Ezekben a helyzetekben könnyű kizárólag az iskolai teljesítményre koncentrálni: többet gyakorolni, újra elolvasni az anyagot, újabb feladatokat megoldani.

Pedig a tanulási teljesítmény mögött számos kognitív képesség összehangolt működése áll.

Ha a nehézség nem pusztán a tananyag hiányos ismeretéből ered, érdemes lehet megvizsgálni azokat a képességeket is, amelyekre maga a tanulás épül.

Ilyen esetekben jöhet szóba a kognitív képességek felmérése, majd az eredmények alapján – ha indokolt – a célzott kognitív fejlesztés.

Amikor nehéz tartósan figyelni és koncentrálni

A figyelem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyermek kiválassza a fontos információkat, kövesse a feladatot, és megfelelő ideig képes legyen azon dolgozni.

A figyelmi nehézség azonban nem mindig látványos.

Nem feltétlenül arról van szó, hogy a gyermek folyamatosan feláll, beszélget vagy mással foglalkozik. Az is előfordulhat, hogy látszólag figyel, mégis elveszíti a feladat fonalát, kihagy részleteket vagy rendszeresen figyelmetlenségből hibázik.

A szülő például azt tapasztalhatja, hogy a gyermek:

• nehezen tartja fenn a figyelmét hosszabb feladatok során;
• könnyen kizökkenthető;
• gyakran elveszíti, hol tartott;
• elfelejti vagy pontatlanul követi az utasításokat;
• sok figyelmetlenségből eredő hibát vét;
• gyakran újra el kell olvasnia ugyanazt a részt;
• tanulás közben rendszeresen elkalandozik.

Ha ez tartósan jelen van, érdemes lehet megvizsgálni, milyen kognitív folyamatok kapcsolódhatnak a tapasztalt nehézséghez.

Amikor nehéz megjegyezni a tanultakat

„Tegnap még tudta, ma pedig mintha soha nem tanulta volna.”

Sok szülő számára ismerős lehet ez az élmény.

A tanulás nem ér véget azzal, hogy a gyermek megértett valamit. Az információt megfelelően kell kezelnie, rögzítenie, majd később elő is kell tudnia hívni.

Ebben többek között a munkamemória, valamint a rövid és hosszabb távú emlékezeti folyamatok is szerepet játszanak.

Ha ezen a területen nehézség jelentkezik, előfordulhat, hogy a gyermeknek aránytalanul sok ismétlésre van szüksége, nehezen tart fejben egyszerre több információt, vagy egy összetettebb feladat közben elfelejti, mi volt a következő lépés.

Ez könnyen keltheti azt a benyomást, hogy nem tanult eleget.

Pedig lehetséges, hogy nem a befektetett idő mennyisége jelenti a fő problémát, hanem az, hogy mennyire hatékonyan tudja feldolgozni és használni az információt.

Amikor a gyermek lassan tanul vagy lassan dolgozik

Két gyermek ugyanazt a feladatot teljesen eltérő idő alatt végezheti el úgy, hogy közben mindketten értik azt.

Ha a gyermeknek rendszeresen lényegesen több időre van szüksége az információk feldolgozásához, annak az iskolában komoly következményei lehetnek.

Nem készül el időben a dolgozattal. Lemarad a diktálásnál. Mire feldolgozza az egyik utasítást, az osztály már a következő feladatnál tart. Otthon pedig egy rövidnek tűnő házi feladat is hosszú délutáni programmá válhat.

A lassabb munkatempó önmagában nem mondja meg, mi áll a háttérben. Éppen ezért fontos különbséget tenni aközött, hogy a gyermek nem tudja a választ, vagy tudja, csak több időre van szüksége ahhoz, hogy eljusson hozzá és megfogalmazza azt.

Ha a lassúság rendszeresen akadályozza a tanulást vagy a teljesítményt, a feldolgozási képességek vizsgálata is indokolt lehet.

Diszlexia, olvasási és szövegértési nehézségek

Az olvasás rendkívül összetett folyamat. Nem csupán a betűk felismeréséről van szó: a gyermeknek gyorsan és pontosan kell feldolgoznia a látott és hallott információkat, miközben figyelnie kell, össze kell kapcsolnia az egyes elemeket, és meg kell értenie az olvasottak jelentését.

Ezért az olvasási nehézség is többféleképpen jelenhet meg.

A gyermek lehet lassú és bizonytalan olvasó. Gyakran téveszthet, kihagyhat szavakat vagy sorokat. Más esetben látszólag megfelelően olvas, de a szöveg végére érve nehezen tudja elmondani, miről szólt.

Diagnosztizált diszlexia vagy tartós olvasási nehézség esetén a kognitív értékelés és fejlesztés nem a diagnózis vagy a szükséges pedagógiai, gyógypedagógiai segítség helyettesítője.

Más kérdésre keresi a választ: arra, hogy milyen, a tanulásban szerepet játszó kognitív képességek működése kapcsolódhat az adott gyermek nehézségeihez, és ezek közül mely területek fejlesztése lehet indokolt.

Amikor sok tanulás mellett is gyenge az eredmény

Különösen nehéz helyzet, amikor a gyermek láthatóan sokat dolgozik, az eredmények mégsem követik az erőfeszítést.

Hosszú órákat tanul, sokat gyakorol, esetleg korrepetálásra is jár, mégis újra és újra hasonló problémák jelentkeznek.

Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést:

Biztosan további gyakorlásra van szükség, vagy érdemes lenne azt is megvizsgálni, milyen képességekre támaszkodik a gyermek tanulás közben?

Ha például a tananyagban vannak hiányosságok, a célzott gyakorlás és a korrepetálás nagyon sokat segíthet.

Ha viszont a gyermek újabb és újabb tananyagoknál ugyanabba az akadályba ütközik, érdemes lehet a háttérben működő kognitív képességeket is megvizsgálni.

Korrepetálás és kognitív fejlesztés közötti különbség

Amikor közeledik a továbbtanulás

A tanulási nehézségek sokszor egy-egy nagyobb váltásnál válnak igazán láthatóvá.

Felső tagozatban megnő a tananyag mennyisége. Középiskolában egyre nagyobb önállóságra és gyorsabb tanulásra van szükség. Az érettségi vagy a továbbtanulás közeledtével pedig jelentősen növekedhet a terhelés.

Előfordulhat, hogy egy gyermek korábban megfelelően kompenzálta valamely gyengébb képességét: több időt fordított a tanulásra, sokat ismételt, vagy erősebb képességeire támaszkodott.

Egy magasabb követelményszint mellett azonban ezek a stratégiák már nem mindig elegendők.

Ilyenkor nem feltétlenül az a kérdés, hogy képes-e megtanulni az anyagot, hanem az, hogy elég hatékonyan tud-e tanulni ahhoz, hogy megbirkózzon a növekvő terheléssel.

A kognitív értékelés ilyen helyzetben is segíthet feltérképezni az erősségeket és azokat a területeket, amelyek korlátozhatják a teljesítményt.

A kognitív fejlesztés nem csak gyenge teljesítmény esetén jöhet szóba

A kognitív képességek fejlesztése nem kizárólag akkor lehet cél, amikor egy gyermek rosszul teljesít az iskolában.

Egy jó vagy kimagasló eredményeket elérő gyermek kognitív profilja sem feltétlenül egyenletes.

Lehetnek kiemelkedően erős területei, miközben más képességek kevésbé hatékony működése akadályozza abban, hogy teljesen kihasználja a lehetőségeit.

A cél ilyenkor más.

Nem egy meglévő iskolai kudarc leküzdése áll a középpontban, hanem például a hatékonyabb információfeldolgozás, a nagyobb mentális terhelés kezelése vagy bizonyos kognitív képességek további fejlesztése.

Ezért a tehetséggondozás is lehet olyan helyzet, amikor érdemes a gyermek kognitív működését részletesebben megismerni.

Mit fejleszt a BrainRx?

A KogniFittnél alkalmazott BrainRx nem hagyományos korrepetálás: nem egy adott tantárgy tananyagát gyakoroltatja.

A fejlesztés a tanulásban és információfeldolgozásban szerepet játszó kognitív képességekre irányul.

Ide tartozhat többek között a figyelem, a memória, a feldolgozási sebesség, a logikai gondolkodás, valamint a vizuális és auditív információfeldolgozás.

A célzott fejlesztés ugyanakkor nem abból indul ki, hogy minden gyermeknek ugyanazokra a gyakorlatokra vagy ugyanolyan fejlesztési programra van szüksége.

Először azt kell megérteni, mely területeken van valóban szükség fejlesztésre.

BrainRx kognitív fejlesztés

Hogyan derül ki, hogy valóban kognitív fejlesztésre van-e szükség?

A felsorolt tünetek önmagukban nem mondják meg, mi okozza a gyermek nehézségét.

A figyelmetlenség, a lassú tanulás, a gyenge szövegértés vagy akár a rosszabb iskolai eredmény különböző okokra vezethető vissza.

Ezért a KogniFittnél a fejlesztési irány meghatározását Gibson teszttel végzett kognitív értékelés előzi meg.

A felmérés segítségével részletesebb képet kaphatunk több, a tanulás szempontjából fontos kognitív képesség működéséről. Az eredmények szakértői értékelése segít abban, hogy ne pusztán a látható tünetből induljunk ki, hanem megvizsgáljuk azokat a képességterületeket is, amelyek kapcsolatban állhatnak a tapasztalt nehézséggel.

Nem minden tanulási nehézségre ugyanaz a válasz

Ha egy gyermeknek nehézsége van a tanulással, természetes, hogy a szülő megoldást keres.

De nem feltétlenül az a legfontosabb első kérdés, hogy milyen fejlesztésre vigyük.

Előbb azt érdemes tisztázni:

Mi okozza az elakadást, mely képességek működnek megfelelően, és hol lehet szükség segítségre?

Lehet, hogy a tananyag pótlása a megfelelő irány. Lehet, hogy más szakember bevonására van szükség. És az is lehet, hogy a feltárt kognitív profil alapján célzott kognitív fejlesztés indokolt.

A lényeg, hogy a következő lépést ne kizárólag a tünet, hanem a gyermek egyéni működésének jobb megértése alapján válasszuk meg.