Ami eldönti a felvételit, a továbbtanulást, a jövőt
„Az általános iskola megtanít olvasni, írni, számolni – megadja azt a tudást, ami ahhoz kell, hogy megtanulhassunk tanulni. A középiskola megtanít tanulni, az egyetemen pedig már tanulunk.” – Ezt egy nagyon okos ismerősömtól hallottam.
Eltér ugyan a tanulás tudományos definíciójától, ugyanakkor jól ábrázolja azt a folyamatot, ahogyan egyre több és egyre bonyolultabb agyi információfeldolgozásra van szükség. A továbbtanuláshoz az agy ezen képességének legalább átlagos, de inkább átlag feletti szinten kellene lennie.
A felkészülés folyamata és a tanulási hatékonyság
A felvételire sokféleképpen fel lehet készülni. Az biztos, hogy sokat kell tanulni. Arra is fontos figyelni, hogy ez a felkészülés valójában hogyan zajlik.
- Mennyit kell tanulni, mennyi időt vesz igénybe egy-egy téma vagy tétel feldolgozása?
- Ez mennyire fárasztó?
- Mennyi marad meg és mennyi ideig?
- Hogyan tudja a diák a különböző képességeit a hatékony tanulás szolgálatába állítani?
- Vizuális támogatással könnyebb készülnie? Hanganyaggal? Vagy mozogva?
- Hogyan tud közben pihenni?
- Marad másra is idő? (Mozgásra, kikapcsolódásra, családra?)
- Hogyan bírja mentálisan? (Normális marad vagy „idegállapotba” kerül?) Stresszel vagy inspirálódik?
A vizsgahelyzet: mitől függ a teljesítmény élesben?
A felvételi napján a vizsga sikere nagyban függ attól, hogy a diák milyen szinten „tudja” az anyagot, de még sok más tényezőtől is.
- Milyen lábbal kelt fel?
- Szorong-e a vizsga miatt, és ha igen, az rásegít a vizsgázásra vagy leblokkolja őt?
- Hogyan teljesít nyomás alatt, illetve időkorlátos helyzetben?
- Elvonja-e valami a figyelmét vagy képes a fókuszált koncentrációra hosszabb ideig is?
Kognitív értékelés és tehetséggondozás a felvételi előtt
A kognitív értékelés az agy jelenbeli és a jövőt meghatározó teljesítő képességét mutatja meg.
Ha ez még a felvételire készülés előtt történik, van lehetőség arra, hogy tudjuk, melyik kulcs terület kiváló, melyiket hogyan érdemes kihasználni és melyiket szükséges fejleszteni – és talán még a fejlesztésre is van idő.
Tehetséggondozásnak nevezik, amikor a tanulási képességet átlagosan jó szintről kiváló szintre fejlesztjük – ez is lehetséges!
Nemcsak bejutni, megmaradni is kell: a közép- és felsőoktatás kihívásai
Szokták mondani, hogy „megszerezni könnyebb, mint megtartani”…
Bármennyire furcsa, de ez így van a továbbtanulással is.
A tanulás, a gondolkodás képessége meghatározza, hogy a diák hogyan bírja majd a „kiképzést” abban az intézményben, ahova felvételt nyer:
- amikor egy-egy dolgozathoz, vizsgához sok-sok oldalt, jegyzetet, több könyvet kell elolvasni,
- amikor érteni kell az előadó tanár beszédét az adott tantárgy, tudományterület szaknyelvén,
- amikor egy szigorlaton több tantárgy anyagát kell integráltan visszaadni…
Alkalmazkodás a jövő munkaerőpiacához
A technológiai fejlődés elhozta azt a korszakot, amire tudatosan egyre többen készülnek: új és egyszerre akár több foglalkozása lesz a jelen diákjainak, a klasszikus szakmák is drasztikusan átalakulnak.
Azok lesznek a nyertesek, akiknek a tanulási, gondolkodási képessége kiváló lesz, mert ez az a képesség, amivel majd alkalmazkodni fognak, sőt, amivel proaktívan meghatározzák a további fejlődés irányát.
Virág Tibor
(A szerző humán és szervezetfejlesztési szakember, az egri KogniFitt Tanulási Központ alapítója)
Nem biztos benne, hogy gyermekének fejlesztésre van szüksége?
Segítünk eldönteni!
Egy rövid, kötetlen beszélgetés során áttekintjük a felmerülő kérdéseket, és közösen megbeszéljük, hogy érdemes-e továbblépni a Gibson teszttel végzett kognitív értékelés irányába. Célunk nem az, hogy mindenáron fejlesztést javasoljunk, hanem hogy Ön megalapozott döntést hozhasson gyermeke érdekében.